3. tétel

   Az analóg szó eredetileg arra utal, hogy valami hasonló valamihez. Esetünkben a jel valamilyen értelemben hasonlít a jelölt dologhoz. (Például ha a hangot hangnyomás-idő grafikonnal jellemezzük, ehhez nagyon hasonlónak kell lennie annak a feszültség-idő grafikonnak, amellyel a mikrofon jelét írjuk le. Ha nem az, akkor torz a felvétel.)



 Diszkrét jel: ·         A diszkrét, vagy kvantumos (kvantált) jel gyakorlatilag véges sokféle lehet, véges sokféle értéket vehet fel. Ezek az értékek jól elkülönülnek, megkülönböztethetők egymástól. Ilyenek például a bináris jelek (0, vagy 1; igaz, vagy hamis), a karakterek, a számjegyek, véges sok természetes szám. Gyakoriak a diszkrét jelsorozatok, például a szövegek, számadatok, ikonsorok.
·         Digitális jel: számjegyekkel írható le – azaz binárisan kódolható (diszkrét jelek halmaza, amelyeket számokkal jelölünk). A digitális jelek nem feltétlenül számtani, algebrai számok, hanem inkább sorszámok. Például nem alkalmazhatók rájuk a számtani alapműveletek. (Két karakter kódszámát összeadva lehet, hogy egy harmadik karakter kódszámát kapjuk, csak ennek éppen semmi értelme sincs.)


Analóg jel digitalizálása

·         A gyakorlatban az analóg jelet elegendően sok számmal jól lehet közelíteni – amelyekből nagy pontossággal (de soha sem teljes pontossággal) vissza is állítható az eredeti analóg jel (D/A: digitális-analóg; illetve A/D:analóg-digitális átalakítás).

·         papírfénykép --> digitális kép --> nyomtatott kép

·         zongora hangja --> analóg mikrofonjel (hangkártya) --> digitális hang (számítógép)-->    analóg jel a hangszóróba (hangkártya) --> a hangszóró hangja: ez elegendően hasonlít az eredeti zongorahanghoz

·         feladó e-mailje (digitális jelsorozat) -->  modem (modulátor-demodulátor)-->     telefonvonal (analóg jelsorozat) -->  modem (modulátor-demodulátor) --> fogadó e-mailje (digitális jelsorozat)